Hordozás – mikor, miben, hogyan, meddig?

Szabó Veronika és Ónodi Ágnes

Szabó Veronika és Ónodi Ágnes baba- és gyermekhordozási tanácsadók, oktatók

A baba- és gyermekhordozás egészségügyi vonatkozásairól kérdeztünk két átlagon felül elhivatott szakembert, Szabó Verát és Ónodi Ágnest, akikkel 2011-ben, a IV. Nemzetközi Babahordozó Héten találkoztunk először.

Tudjuk róluk, hogy nem érik be hordozási tanácsadással és hordozóeszközök forgalmazásával, hanem hordozási tanácsadókat képeznek, a tavalyi Születés Hete rendezvénysorozaton pedig szervezőként és előadóként is részt vettek. Akárcsak az V. Nemzetközi Babahordozó Héten.

Ebben a témában nem ismerünk náluk hitelesebb forrást.

Vincze Szilvia: Ti hogyan értelmezitek a “hordozós kor” kifejezést? Mikortól érdemes hordozni egy gyermeket? Meddig?

Ónodi Ágnes baba- és gyermekhordozási tanácsadó, oktató: A születés pillanatától érdemes hordozni. Hogy meddig, az sok mindenen múlik. A gyerekek olyan négy, négy és fél éves korukig igénylik a hordozást. Én nagyon szeretek hordozni, és tizenhét kilóig jól bírom is, azon felül azonban nem. A legkisebb gyermekem például három és fél éves korában haladta túl ezt a súlyt – azóta csak az apukája hordozza. A másik két gyerekem hordozását még korábban hagytam abba, mert a várandósságaim álltak útjában a hordozásnak. Aztán szülés után valamivel újra hordoztam őket, az apukájuk pedig a várandósságom alatt is hordozta őket. Ez csak pár szempont példaként, ami eldönti a „meddig” kérdését.

Vincze Attila Miklós: A hordozás előnyeiről sokat olvashat manapság, akit érdekel a téma. Szerintetek melyek a legfontosabb egészségügyi érvek a hordozás mellett? Milyen alapvető tényekkel kéne tisztában lenniük még azoknak is, akiket ez mélyebben nem érdekel?

ÓÁ: Nem hiszem, hogy azoknak, akiket ez a téma mélyebben nem érdekel, bármilyen alapvető ténnyel tisztába kéne lenniük. Miért is kéne?

Szabó Veronika baba- és gyermekhordozási tanácsadó, oktató: Amúgy a hordozás fizikailag, lelkileg és mentálisan a lehető legjobb a babának. Jót tesz az izomtónusnak (bármely irányú eltérést korrigál), erősíti az izmokat, elősegíti a harmonikus mozgásfejlődést, a csípőízület egészséges fejlődését – mindezeket csak akkor, ha ezen szempontoknak megfelelő módon hordozunk. A hordozás serkenti a tejtermelést, és segíti a hosszú távú, sikeres szoptatást, segíti a légzésközpont érését, bölcsőhalál-megelőző hatása van, sőt, meztelen felsőtesten meztelen babát hordozva lázcsillapító hatású. A biztonságos kötődés kialakulása felé hat, amivel az érzelmi intelligenciát emeli, és segít megelőzni az alkoholizmust, a droghasználatot, az evési rendellenességeket, elősegíti a későbbiekben a kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolat és emberi kapcsolatok kialakítását, a segítségkérést, a szociális háló használatát stb.

VSz: Kiknek nem javasoljátok a hordozást – akár a hordozó felnőtt, akár a gyermek egészsége érdekében? Van egyáltalán olyan helyzetről tudomásotok, amikor egy hordozós korban lévő gyermeknek árthat a szakszerű, ortopédiailag is helyes hordozás?

ÓÁ: Felnőttet még csak-csak találunk, akinek ez a fizikai megterhelés árt, de gyereket nem tudok elképzelni. Vannak olyan babák és szülők is, akiknek nehéz vagy nagyon nehéz megtalálni azt a hordozóeszközt és hordozási módot, ami nekik beválik, de kellő elszántsággal és kitartással, esetenként más szakember (például gyógytornász) bevonásával előbb-utóbb megtaláljuk.

VAM: Számotokra mik a szakszerű, ortopédiailag is helyes hordozás legfontosabb jellemzői? Mire figyeljünk oda, hogy valóban hordozzuk, ne csak cipeljük a gyermeket?

SzV: Ha az ortopédiai szempontok a fontosak, akkor arra figyeljünk oda, hogy a gyermek az életkorának megfelelő, számára megterhelést nem jelentő testhelyzetben szorosan, stabilan legyen rajtunk. Újszülöttnél ezt úgy képzeljük, hogy a baba a mi felsőtestünkre támaszkodik, háta gömbölyű (de nincs összerogyva), lábai terpeszben vannak, térdeit kényelmesen magasra felhúzva. Ha gondosan magunkhoz veszünk egy babát eszköz nélkül, ezt látjuk. Ezt a helyzetet rögzítjük tökéletesen szorosan az eszközzel. A baba lábát az eszköz térdhajlattól térdhajlatig fogja alátámasztani, és olyan szorosan lesz rajtunk a baba, hogy amikor mozgunk, ne távolodjon el tőlünk a baba: egy súlyponttá válunk mi ketten úgy, hogy ez nekünk is tökéletesen kényelmes legyen.

VAM: Ennek az interjúnak az egyik apropója, hogy gyakran látunk olyan felnőtteket, akik kifelé fordítva viszik a gyermeküket – vagyis úgy, hogy a gyermek a felnőttnek háttal van a hordozóeszközben. Gondolom, ti is láttátok azt a filmplakátot, melyen négy férfin lóg egy-egy gyermek – mind kifelé fordítva. :(

Hála nektek, mi már tudjuk, hogy ez sok szempontból ártalmas, de laikus, gyermektelen idegenekként ezt aligha tudnánk ilyenkor megértetni ezekkel az emberekkel. Kérlek titeket, részletezzétek a szakmai ellenérveket! Így ezentúl egy-egy, az említettekhez hasonló találkozásnál legalább annyit megtehetünk, hogy megkérjük az ismeretlent, olvassa el ezt az interjút. :)

ÓÁ: Nem mennék oda egy idegen emberhez, aki kifelé hordozza a babáját, hogy ez árt neki. Mert ez így szerintem nem igaz. Az igaz, hogy hordozhatná úgy is a babát, hogy az jobb legyen a babának is, és neki is, de az túlzás, hogy árt neki. És azért sem mennék oda, mert senki máshoz sem szoktam odamenni, hogy szerintem jobb lenne, ha sapkát venne ilyen hidegben, vagy nem látszana ki a hasa és a dereka négy fokban, de még azért sem, hogy vegye ki a síró babáját a babakocsiból, vagy nyomja el a cigit, mondjuk, mert a kisgyereke mellett, vagy akár magányosan dohányzik. Ezek utóbbiak aztán tényleg ártanak, mégsem megyek oda hozzá, hogy ajánljak egy cikket.

VSz: A hordozóeszköz kiválasztásakor mikre érdemes odafigyelni? Ti hogyan állapítjátok meg, hogy egy eszköz megfelel-e a minőségi elvárásaitoknak vagy sem? Milyen árulkodó jelekből tudhatja az Olvasó, hogy egy adott eszközt nem érdemes megvennie, mert nem alkalmas a szakszerű hordozásra?

SzV: Olyan hordozóeszközt érdemes választani, ami nem csak a baba ágyékát, hanem az egész combját alátámasztja, és amivel lehetséges a fent leírt szoros hordozás, azaz jól állítható. Ez két egyszerű szempont, de már csak az elsőt, ha szem előtt tartjuk, egy csomó olyan hordozóeszközt elkerülhetünk, amivel hosszan, kényelmesen és örömmel nem tudnánk hordozni.

VAM: Észrevettük, hogy általános, sokféleképpen használható és speciális eszközöket egyaránt kínáltok. Melyik mire alkalmas és mire nem? Mit ajánlotok azoknak, akik egyetlen hordozóeszközből akarják a lehető legtöbbet kihozni? És azoknak, akiknek az a fontos, hogy egyszerűen használható legyen?

ÓÁ: Mielőtt eszközt ajánlunk, sok más kérdést felteszünk ezeken kívül. Például hogy mekkora a gyerek. E nélkül az információ nélkül a kérdés megválaszolhatatlan. Újszülöttnek nagyon egyszerű például a Close/Caboo elnevezésű hordozóeszköz, ez azonban csak a kezdetek hordozóeszköze. Nagyobbaknak egyszerűek a csatos hordozók. Kisebbeknek és nagyobbacskáknak is egyszerű a Bondolino márkájú közkedvelt hordozó, vagy a karikás kendő is. Annak, aki szeret bíbelődni vele, és megtanul élni a lehetőségekkel, valóban nagyon sokféle lehetőséget rejtenek magukban a hordozókendők.

VSz: Az igény szerinti szoptatás lelkes híveként kérdezem: Melyik hordozóeszközök alkalmasak hordozás közbeni diszkrét szoptatásra? Melyik ebből a szempontból a legjobb?

SzV: Szinte mindegyik alkalmas rá.

VAM: Miben más az, amikor egy koraszülött gyermeket hordoz valaki? Mire kell külön odafigyelnie?

ÓÁ: Amikor egy koraszülöttet hordozni kezdünk, akkor már hazaadták a kórházból, vagy ideális esetben (ez Magyarországon inkább elméleti) a kórházban vagyunk, közvetlenül hazaadás előtt. Ilyenkor már nem kell más szempontokra figyelni, mint más újszülötteknél: amilyen testhelyzetben mi az újszülötteket hordozzuk, az a koraszülött babáknak is tökéletes. A hordozási mód azért lehet más, mint nagy kisbabáknál, mert a baba kisebb; de a szempontok ugyanazok.

VSz: Egyik ismerősünk szerint kendőben újszülöttet csak vízszintesen, bölcsőtartásban szabad hordozni, mert “nem tudod olyan erősen megkötni a kendőt, hogy megtartsa a baba hátát”. Ti mikortól ajánljátok a kendőben, függőlegesen hordozást?

SzV: A születés pillanatától ajánljuk. Meg tudjuk olyan ügyesen és erősen kötni, hogy tökéletesen támassza a baba hátát – küldjétek el hozzánk az ismerősötöket, szívesen megmutatjuk neki is, hogy hogyan. Természetesen, ha idegenkedik a függőleges pozíciótól, szóba jöhet olyan félig ülő vagy féloldalasan felénk néző pozíció is, ami ortopédiailag is megnyugtató. A lényeg, hogy úgy hordozzon, hogy az neki is kényelmes és otthonos legyen, és a babájának is a lehető legjobb legyen.

VAM: Általában mikortól és meddig ajánljátok a különböző hordozási módokat: az elöl-, háton illetve csípőn hordozást? Mikor kell a gyermek egészsége és/vagy a sajátunk érdekében váltani az egyik hordozási módról egy másikra?

ÓÁ: Bármely hordozási pozíció használható újszülött kortól például hordozókendőben. Vannak eszközök – például a csatos hordozók, vagy a már említett Bondolino – amelyekben csak később lehet hátra venni a babákat: akkor, amikor már nagyjából tartják a hátuk felső részét is. Csípőn hordozni és elölhordozni is a születés pillanatától lehetséges. Az elölhordozástól olyan öt és hét kiló közötti gyerekkel szoktunk elkezdeni nyögni – ez az a pozíció, ami a hátunknak és a gátunknak a legmegterhelőbb. A legtöbb négy hónapos baba kezdi nem szeretni az addig jól bevált elöl befelé fordított pozíciót. A kifelé fordított pozíciót mi egyáltalán nem ajánljuk, mert a baba hátának és lelkének sem a legjobb, és a felnőttnek is megterhelő. A négy hónapos korban kezdődő krónikus kíváncsiságra ugyanaz a válaszunk, mint a hordozó személy öt-hét kiló fölött jelentkező nyögésére, esetleges hát- vagy derékfájására: a csípőn és/vagy a háton hordozás. A csípőn hordozás végig kényelmes, és jól, a háton hordozás pedig még jobban bírható. Hogy meddig, arról pedig beszéltünk már.

VSz & VAM: Köszönjük szépen az interjút!

ÓÁ: Mi is.

hordozo.hu

 

A fenti interjú teljes, plusz egy kérdést és az arra kapott választ tartalmazó változata a Szülőnevelés Blog feliratkozott olvasói számára elérhető – ugyanott, ahol a születés előtti kommunikációról és egyéb kapcsolódó témákról szóló ingyenes tanulmányunk és a többi ajándék is.  :)

Kategória: Egészség, életmód | Címke: , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Baleseti kártérítés a vétlen félnek

Amióta Magyarország az Európai Unió tagja lett, a gépjárműbalesetek során elszenvedett személyi sérülés esetén mód nyílik nem vagyoni jellegű kártérítési igénnyel is élni a kárt okozó kötelező felelősség-biztosításának a terhére.

Ez a típusú kártérítés a vétlenül elszenvedett, nyolc napon túl gyógyuló sérülések alapján járhat a fizikai és/vagy szellemi egészségügyi romlás után a vezetőnek, utasnak, gyalogosnak, kerékpárosnak, valamint azoknak, akiknek közeli hozzátartozójuk hunyt el közúti balesetben.

Te tudtad, hogy ez a kártérítés alanyi jogon
a közeli hozzátartozók baleseti halála esetén is jár?

Az említett emberek 5 évre – bizonyos esetekben 8 évre – visszamenőleg élhetnek kártérítési igényükkel. Ez milliókat, súlyosabb eseteknél akár több tízmillió forintot is jelenthet káresetenként.

A kártérítés jogcíme sokféle lehet. Értékvesztés, elmaradt kereset, gyógyulási költségek visszatérítése, járulék kifizetése gyermekeknek közeli személy halála miatt, temetkezési költségek megtérítése, személyi károk…

Személyi sérülés esetén a gépjárműre kötött kötelező felelősség-biztosítás mögött álló fedezeti összeg felső határa káresetenként - a jelenleg érvényes uniós jogszabályoknak megfelelő hazai törvény szerint – 1,6 milliárd forint.

Részlet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény ma, 2013. január 9-én hatályos szövegéből:

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.”

A külön utas- és egyéb biztosítási szerződések alapján járó kártérítést – amennyiben a sérült rendelkezik ilyennel – ettől függetlenül fizetik. Ebben az esetben a törvény nem tiltja, hogy ugyanarra a káreseményre több helyről is kártérítést kapjon valaki.

Az élet és az egészség ugyanis nem vagyoni elemek, értékük nem határozható meg egy konkrét pénzösszegben.

Kategória: Hasznos | Címke: , , , , , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Az utolsó alkalom…

… arra, hogy a Bakáts téren (vagy valamelyik másik helyszínen) még az idén leadd az otthon összegyűlt veszélyes hulladékokat, holnap lesz. Persze csak akkor, ha ferencvárosi lakos vagy és akkor is csak háztartási mennyiséget tudsz leadni.

A veszélyes hulladékokat 2012. december elsején, szombaton 9.00 -13.00 óra között adhatod le. Helyszínek: a Napfény utcában (az ABC előtt), a Bakáts téren (a Polgármesteri Hivatal épülete előtt) és a Lenhossék utcai parkban (a park Márton utcai oldalán).

Kategória: Önkormányzat | Címke: , , , , , , | 1 hozzászólás

Újrahasznosítás házilag

Kedves Olvasó!

Ezúttal nem tudunk olyan hírrel szolgálni neked, amilyennel eredetileg szándékunkban állt.

újrahasznosításBár az elmúlt hónapokban többször is alaposan átfésültük a Ferenc körúttól a Vámház körútig terjedő területet, egyetlen szelektív hulladékgyűjtőt sem találtunk.

Ennek köze lehet ahhoz, hogy bizonyos emberek rendszeresen igyekeznek a hulladékgyűjtő szigeteken összegyűlt anyagokat a saját zsebük javára újrahasznosítani. Ezekhez az anyagokhoz a gyűjtőkonténerek felborításával vagy – ha a gyűjtőszigetet fémből készült korlátokkal védik ez ellen – a bedobópanelek felfeszítésével jutnak hozzá.

Az sem ritka, hogy valaki kommunális hulladékot tesz a szelektív konténerek mellé. Mindez a gyűjtőszigetek környékén élőknek rengeteg bosszúságot okoz. Néhányan már azt fontolgatják, hogy a nyugalmuk visszaszerzése érdekében a gyűjtőszigetek megszüntetését célzó aláírásgyűjtésbe kezdenek.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. most az eddigiektől eltérő módon igyekszik megoldani a problémát. Költségkímélési okokból a továbbiakban nem a teljes hulladékgyűjtő szigetet kerítik körbe korlátokkal, hanem csak az üveggyűjtő konténereket. A jövő év során ugyanis megkezdik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztését az egész fővárosra. A papír- és műanyaghulladékokat a házhoz kihelyezett szelektív kukákban gyűjtik majd be, a kevéssé használt gyűjtőszigeti tartályokat pedig visszavonják.

Kategória: Egészség, életmód | Címke: , , , , , | 1 hozzászólás

Látni és látszani 2012

Az akció logójaAz Országos Rendőr-főkapitányság és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság 2012. november 15-től 2012. december 15-ig Magyarországon először olyan országos fokozott közúti ellenőrzést hajt végre,amely során teljes körűen és kiemelten vizsgálják a személy-, illetve haszongépjárművek és motorkerékpárok világítását, láthatóságát.

Az Országos Rendőr-főkapitányság célja

  • a figyelem felkeltése és
  • a viszonylag kicsi, de nagy bajt okozó hibák kiszűrése, javítása,

ezáltal pedig a közlekedésbiztonság javítása, a balesetek okozta károk csökkentése. Éppen ezért az ellenőrzés kezdete előtti felkészülési időszakban lehetőség nyílik a múlt héten indult “Látni és látszani 2012″ elnevezésű kampányba bevont szakszervizekben térítésmentesen átvizsgáltatni a gépjárművet. Az ingyenes ellenőrzésen túl kérhető a fényszóró beállítása, a szükségessé vált javítások, izzók pótlása – természetesen térítéssel.

Az akcióban részt vevő optikusoknál illetve szervizekben ingyenes a látás illetve a jármű világításának a világítás vizsgálata.

Az akció alatt nemcsak a jármű láthatósága ellenőriztethető a szakszervizekben, hanem a járművezetők látását is ingyenesen vizsgálják meg azok az optikusok, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az átvizsgált járművek megkapják a kampány hivatalos matricáját.

Az akció részleteiről itt találsz további információkat.

Kategória: Hasznos | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | 3 hozzászólás

Kedden ingyen látogatható az Iparművészeti Múzeum

A IX. Üllői út 33-37. szám alatti Iparművészeti Múzeum hétfő kivételével a hét minden napján 10–18 óráig tart nyitva. Amikor egy ilyen nyitvatartási nap éppen egy nemzeti ünnepünkre esik, a múzeum összes kiállítása a teljes nyitvatartási időben ingyenesen látogatható.

Augusztus 20-a az idén hétfői nap volt, ezért akkor zárva volt a múzeum. Holnapután viszont te is egy fillér kiadása nélkül megnézheted az alábbi kiállítások bármelyikét (akár többet is, ha jut rá időd):

Kategória: Programajánló | Címke: , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Babahordozó hét után babahordozó klub

Gyakoroljuk a hordozástA Hordozóházban (IX. kerület Üllői út 89/a, a Klinikák metróállomással szemben) az év többi 51 hete is a baba- és gyermekhordozásról szól, nem csak a mostani. 16-án,  jövő kedden 9:30-tól ismét babahordozó klub lesz náluk.

Természetesen ezúttal is ingyenes a belépés és lesz tea, süti, gyümölcs – főleg, ha te is hozol. :)

Az októberi babahordozó klub témája:

Szoptatás az első hetektől az első szülinapig

Itt olvashatod a további részleteket.

Kategória: Programajánló | Címke: , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Forgalmi változás szombattól november 5-ig

Fizikailag holtfáradtan, lelkileg viszont alaposan feltöltődve jöttünk hazafelé egy másik kerületből az V. Nemzetközi Babahordozó Hét középső napjának estéjén, amikor a Corvin negyed metrómegálló kijáratánál fölfigyeltünk ezekre a hirdetményekre:

Ideiglenes forgalmi változás a Nagykörúton - részletek a cikk végén található linken

A képre kattintva megnézheted a hirdetmény eredetijét a BKK honlapján.

Villamosok megállóhelye - részletek a cikk végén található linken
Ideiglenes megállóhelyek - részletek a cikk végén található linken
Ahogy feljöttünk a felszínre, a villamosmegállóhoz vezető zebránál találtunk még egy hirdetményt:
Villamospótló autóbuszok megállóhelye - részletek a cikk végén található linken
Fáradtság ide vagy oda, ezt még ma meg kellett osztanunk veled. A forgalomváltozásról ide kattintva jóval többet is megtudhatsz.

Kategória: Egyéb | Címke: , , , , , , , | 1 hozzászólás

V. Nemzetközi Babahordozó Hét – Ferencvárosban is

A jövő hét országszerte és az országhatáron túl is a baba- és gyermekhordozásról, a kötődő nevelésről és hasonló érdekes, izgalmas témákról szól.

Hurkolt csípőn hordozás - karikávalA Ferenc Körúti Hírek tudósítási területének a délkeleti sarkánál, az Üllői út 89/a szám alatt (a Klinikák metróállomással szemben) található Hordozóház idén sem maradhatott ki a Nemzetközi Babahordozó Hét helyszínei közül. Elvégre a név kötelez. :)

14-én, azaz jövő vasárnap 10 órától legalább délután fél ötig a szervezők szabadon látogatható, ingyenes előadásokkal, teával, saját készítésű sütikkel, tanácsokkal, hordozási tippekkel és rengeteg kipróbálható hordozóeszközzel várnak minden érdeklődőt.

Természetesen a gyermekeket is, elvégre az összes, megbeszélésre földobott téma szó szerint közelről érinti őket.

Az idei Nemzetközi Babahordozó Hét szlogenje:

Carrying On Traditions – Továbbvinni a hagyományokat!

Az összes jövő heti hordozós program helyszínek szerint csoportosított listáját itt találod.

Kategória: Programajánló | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | 6 hozzászólás

Sorstalan nemzedékek

Kutatók ÉjszakájaA péntek este és éjszaka gazdag kínálatából most csak arról az egy programról számolunk be neked, mely a leginkább megfogott minket. Biztos vagyok benne, hogy számodra is sok mondanivalója van.

A Budapesti Corvinus Egyetem IV. előadójában

„Hová lettek a nagymamák? – Ahová az unokák!”

címmel megrendezett beszélgetést megnyitó Dr. Szegő Szilvia egyetemi docens (SzTE) hangot adott annak a reményének, hogy a beszélgetés végére mi is érteni fogjuk, miért ezt a címet választották a szervezők. Reméljük, ebből a cikkből számodra is érthető lesz.

Prof. Dr. Bogár László közgazdász, politikus, egyetemi oktató, publicista – ahogy azt más előadásaiban már megszokhattuk – ezúttal is költői képekkel, idézetekkel és történelmi utalásokkal tarkított körmondatokban elemezte a problémakör mögöttes, „lelki, erkölcsi és szellemi természetű” okait. Rámutatott, hogy míg az ókori görögök kétféle időfogalommal éltek, a modern embernek (mintha) már csak a kronosz – a hétköznapi élet ideje; a mennyiségi idő; az események egymás utánisága – számít(ana).

jin-jang, kronosz-kairoszBogár Professzor kifejtette: az ember(i közösség) legfőbb feladata épp az (lenne), hogy összehangolja saját rövid távú életét (a kronoszt) a minőségi léttel, a mindenséggel (a kairosszal). Minden modern válság közös gyökere az, hogy valahol elvesztettük azt a szakrális egységet, mely elődeinknek évezredekig a birtokában volt. Aki közülünk egyáltalán ismeri a kairosz – vagyis a létezés ideje; a minőségi idő; az egyszerre semeddig sem és örökké tartó, időtlen, különleges pillanat – fogalmát, az sem feltétlenül tud vele mit kezdeni.

Az ókori görögöknél a kronoszt és a kairoszt a sors kapcsolta össze. A modern ember viszont – ahogy a díjnyertes regény címe találóan kifejezi – sorstalan.

Létfelélő és önpusztító módon élünk. A társadalmunkban és környezetünkben tapasztalt romlás pusztán a bennünk zajló romlás kivetülése.

És ezek nem üres szavak.

Amikor Szendrőné Dr. Font Erzsébet adjunktus (KRF) vette át a szót, megtudtuk: olyan dúsgazdag országban élünk, hogy kincseink jelentős részét még csak föl sem mérjük. Így, számolatlanul herdáljuk el a hazánkban még meglévő értékes természetes anyagokat és a környezetbarát feldolgozásukra vonatkozó tudást. Csak egyetlen, általa említett példa: semmilyen hivatalos adat nincs arról, hogy levágott szarvasmarháink bőre milyen mennyiségben hagyja el az országot évente. Külföldi cégek szemétként szállítják el a marhabőrt, hogy külföldön vegyszerek használatával kikészítsék és eladják. És ezért mi, dúsgazdag magyarok, még fizetünk is nekik.

veszélyPedig még vannak olyan magyar mesteremberek, akik tudják, hogyan lehet természetes anyagok alkalmazásával kikészíteni a marhabőrt. Súlyos hiba, hogy az ilyen ismereteket társadalmunk nem kezeli értékként. Annyira nem, hogy a létezésükről is alig vesz tudomást, ennek következtében az a veszély fenyegeti őket, hogy hamarosan tényleg megszűnnek létezni.

A folytatásban Dr. Mészáros József egyetemi docens (BME) elmagyarázta, hogy a régi nyugdíjrendszerek négy alapfeltevése – a gyermekáldás „magától jön”, az átlagéletkor alacsony (tehát kevesen érik meg a nyugdíjas kort), az alkalmazottak életpályája stabil, mindenki a saját nyugdíját termeli meg – közül egy sem érvényes a modern jóléti államok nyugdíjrendszereire. A modern jóléti államban ugyanis a jövő nemzedékeitől szívnak el jövedelmeket a jelen nemzedékei számára. A Bogár Professzor által is idézett „hosszú távon annyi biztos, hogy mind meghalunk” elv alapján, a kairosszal nem törődve.

Ebből, valamint a nyugdíjkorhatár – az átlagéletkor emelkedésével törvényszerűen együtt járó – emelkedéséből következően amennyiben nem változtatunk az eddigi gyakorlaton, olyan világ vár ránk, melyben a nagyszülők még a nyugdíj előtt vannak, miközben a dédszülők még élnek, de egészségi állapotuk miatt fizikai segítségre szorulnak.

Tévhit tehát, hogy a nyugdíjrendszer válsága pusztán pénzügyi kérdés. Ahogy az sem igaz, hogy szegény ország vagyunk – és az sem, hogy ez a kérdés csak a nálunk idősebbeket érinti.

Épp ellenkezőleg.

„A nyugdíj problematikája soha nem az öregekről szól” mondta Dr. Matits Ágnes közgazdász, aktuárius, címzetes egyetemi docens – a beszélgetés ötödik „főszereplője”. Azt a tévhitet is megcáfolta, hogy az államtól mindenkinek járna egy olyan nyugdíj, mely fedezi az idős kori megélhetés költségeit. Erről sosem volt szó! Pláne nem egy olyan nyugdíjról, amely jómódot biztosítana a nyugdíjasnak!

!A legtöbb, amit az állami nyugdíjrendszertől egy aktív munkavállaló reálisan elvárhat: a bejelentett, „látható” átlagkeresete 60-70 százaléka. Mármint 40 év szolgálati idő esetén. 20 év szolgálati idővel ennek is csak a felére számíthatsz!

Dr. Matits Ágnes abban is segített, hogy az öngondoskodással kapcsolatban se legyenek illúzióink. (Bár az ilyen illúziók fölszámolásán mi már régebb óta dolgozunk.) Bemutatott egy táblázatot és szóbeli magyarázattal kiegészítette, hogy világosan megértsük: alapesetben legalább 15 évi (havonta azonos reálértékű) megtakarítás kell ahhoz, hogy a havi befizetések mértékével megközelítőleg azonos reálértékű életjáradékra számíthassunk.

Mit is jelent ez?

Azt, hogy ha mostantól kezdve 15 éven keresztül havonta megtakarítunk annyit, amennyit ma 10.000 Ft ér (a megtakarított összeget az infláció ellensúlyozása érdekében évről évre emelve), akkor 15 év múlva akkora havi életjáradékot kaphatunk, mely nagyjából annyit ér, mint ma 10.000 Ft.

számológépTehát ha 15 év múlva a fizetésed felének megfelelő értékű havi életjáradékot akarsz kapni, ahhoz mostantól kezdve 15 éven át az aktuális fizetésed felét meg kell takarítanod. Így is csak akkor jön össze, ha az említett 15 év alatt mindvégig van fizetésed, mégpedig olyan, mely évente legalább az inflációval megegyező mértékben emelkedik

Az elhangzottakat mintegy keretbe foglalva Dr. Szegő Szilvia bemutatott egy javaslatot, mely legalább a problémakör egy részére megoldást kínál. A javaslat abból indul ki, hogy (f)elismeri: a nyugdíjrendszer mögött nemcsak pénzgazdasági, hanem demográfiai befektetés is van. Manapság ugyanis a gyermekáldás már nem jön magától. Ennek a sok közül az egyik oka, hogy a gyermekvállalást a jelenlegi nyugdíjrendszer sem támogatja.

4-tagú családDr. Szegő Szilvia levezetésével meggyőzően bizonyította, hogy egy két szülőből és az általuk nevelt két gyermekből álló, két átlagkeresetből élő család közel ugyanakkora demográfiai befektetéssel támogatja a nyugdíjrendszert, mint amennyivel járulékok formájában hozzájárul. A demográfiai befektetést – a szülők által a gyermekek nevelésére fordított időt, munkát, pénzt – azonban a jelenlegi nyugdíjrendszer nem képes (f)elismerni. Ahogy a pénzért alkalmazott házvezetőnő és a bébiszitter munkája megjelenik a GDP-ben, a feleségé és anyáé viszont nem…

A Dr. Szegő Szilvia által ismertetett javaslat lényege egy olyan rendszer, melyben az édesanya nyugdíjának egy részét közvetlenül az aktív kereső gyermekei jövedelméből levont összegek finanszírozzák. A javaslatot kidolgozó szakemberek így kívánják megjeleníteni a nyugdíjrendszerben az édesanya demográfiai befektetésének az elismerését, valamint ellensúlyozni azt, hogy az édesanya pusztán a fizetéséből levont járulékok alapján nagy valószínűséggel alacsonyabb nyugdíjat kapna, mint a gyermeke(i) apja.

Kérdésre válaszolva Dr. Matits Ágnes elmondta, hogy egy minimális összegű, minden magyar állampolgárnak alanyi jogon járó alapnyugdíj bevezetését megvalósíthatónak tartja. Hangsúlyozta, hogy ez kizárólag úgy működhet, hogy azok, akiknek nincs elég szolgálati idejük, csak az alapnyugdíjat kapják, az elegendő szolgálati idővel rendelkezőknek pedig az alapnyugdíjon felüli összegként állapítják meg a járulékain alapuló nyugdíjat.

A Szendrőné Dr. Font Erzsébet által a vidéki fiatalok és öregek közötti szakadékról lefestett kép sötét tónusait valamelyest világosabb árnyalatúra színezte, amikor egy hölgy – aki nem „főszereplőként”, hanem vendégként volt jelen, akárcsak mi – nagyságrendekkel pozitívabb személyes tapasztalatokról számolt be az általa megismert vidéki fiatalok jellemét illetően.

Kategória: Közélet | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás